"Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél" – 170 éve született Csontváry
A Szépművészeti Múzeumban július 16-ig még meg lehet nézni a nagyszabású tárlatát.
A Szépművészeti Múzeumban július 16-ig még meg lehet nézni a nagyszabású tárlatát.
Miben hasonlít, és miben különbözik Csontváry és Gulácsy, a két érzékeny idegzetű, csak itthon értelmezhető festőzseni, akiknek most párhuzamosan látható budapesti kiállításuk? Erről beszélgettünk Bellák Gábor művészettörténésszel.
Már az előző század 20-as évei elején tervezték, hogy legyen közös kiállítása Budapesten a két különc zseninek, Gulácsy Lajosnak és Csontváry Kosztka Tivadarnak. Akkor nem jött össze, most viszont, ha nem is egy épületben, de egyszerre látható a két festő életmű-kiállítása.
A tavalyi év minden tekintetben a Szépművészeti Múzeum történetének legerősebb kiállítási éve volt, de idén is érdemes lesz ellátogatni a Városligetbe, vagy épp fel a Nemzeti Galériába. A francia és a magyar zsenik nagyszabású tárlatain kívül a 90-es évek technokorszakának hazai művészeti megjelenését is megismerhetjük ősszel. És ez még nem minden.
Az új korszakok kezdetén mindig nekiállt a politika, hogy Csontváry-Kosztka Tivadart világhírűvé tegye, de vagy közbejött valami, például a szocializmus, vagy alaposan melléfogtak. Pedig az első jelentős kiállításán, a párizsin képeit még látta Picasso, Tzara, Chagall. Az utaztatásokra viszont majdnem ráment az életmű.
A Titokzatos sziget című alkotás jelentését máig nem sikerült megfejteni.
Látomás egy lélekközösségről – Ferenczy Noémi kárpitjai Szentendrén / Pozícióharc helyett szolidaritás – javaslat a Kortárs Művészeti Alap létrehozására / Amerikai emlékezetkultúra – kritikai útleírás / Csendes stratégiák – a művészek és a vírusválság / Azt látod, amit tudsz – a vizuális kultúra fogalmáról / Gigagalériák kontra aukciósházak – a Marron-gyűjtemény esete / A legnagyobb magyar diadala – Csontváry és Nándorfehérvár
„Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak” – jegyezte meg Picasso Csontváryról egy 1949-es párizsi kiállításon. A közelmúltban két új monográfia is felidézte az akkori Szajna-parti bemutatkozás történetét.
Csontváry Kosztka Tivadar, "a Napút festője" 1919. június 20-án halt meg.
Egy csaknem hetven évig eltűntnek hitt Csontváry-festményre is licitálni lehet a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén.
Vajon melyik az a magyar festmény, amelyik rákerült a montázsra?
Kihirdették a Csontváry Múzeum pályázati eredményeit, melyek közt az egyik befutó az alcsúti arborétumban található tekintélyes libanoni cédrus köré tervezett stadion formájú múzeum lett.
A Csontváry Kosztka Tivadar világhírének megalapozását célzó budavári monstre kiállítás ismét felhívta a figyelmet a debreceni Modemből egyszer csak mindenféle elfogadható ok nélkül eltűnt festményekre. Meg persze azokra a Csontvárykra is, amelyekről feltételezik, hogy ott lógnak egy-egy felvidéki ház falán, csak senki sem tudja róluk, hogy kinek a művei.